A klímaváltozás miatt egyre csak nő annak a veszélye a fővárosban, hogy a lezúduló vízmennyiség túlterheli a szivattyúkat és a visszatorlódó szennyvízzel kevert csapadékvíz elárasztja a belvárost. De vajon hogyan lehetne ezt orvosolni és milyen lehetőség rejlik a lakótelepben és a rozsdaövezetekben?
A dán fővárosban 2011-ben két óra alatt 15 centiméternyi eső esett, a belvárosi üzletek százai kerültek víz alá. Így még abban az évben egy nagyszabású tervet készíttettek arra, hogyan kezelje a város a felhőszakadásokat, ami Budapestnek is példaként szolgálhat a sok közös vonás miatt.
Miért jobbak a térkövek mint az aszfalt? Mi célt szolgálnak a "körbebetonozott" fák? Miért nem csupán dekoráció a növény, ha a városok vízkörforgásáról van szó? Számos egyszerű és költséghatékony módszerrel lehet javítani azon, hogyan gazdálkodunk a városokra hulló esővízzel.
Egyre többen leszünk és egyre nagyobb számban fogunk városokban élni, így egyszerre vagyunk okozói és elszenvedői is a természetes vízkörforgás változásainak. A klímaváltozás miatt megváltozó csapadékeloszlás és a melegedő nyarak már most egyszerre fenyegetik villámárvizekkel, szárazsággal és hőhullámokkal városainkat, amihez ha nem alkalmazkodunk, évről évre növekedő károkkal számolhatunk. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk. Ehhez nyújt eszközöket a természeti folyamatokat imitáló kék-zöld infrastruktúra tervezés.
